Leisa Rayven: Megtört Júlia (Starcrossed-sorozat 2.)

A Hitvány Rómeó tulajdonképpen egy fél történetet mondott csak el, amely piszok módon pont akkor ért véget, amikor a két főszereplő az életük egy fontos részéhez érkezett. Nagyon szíven ütött a dolog, amikor tulajdonképpen majdnem a mondat közepén elfogyott a szöveg a papírról, mintha csak a nyomda követett volna el valami baklövést. Pedig nem. És persze mindez csakis szándékos lehetett, hiszen az ember lánya azonnal kapott volna a folytatás után, hogy megtudja milyen döntést hoz meg a megbántott, összetört szívű Cassie. 

Voltak ötleteim a folytatással kapcsolatban: az elbeszélés megváltoztatott - Ethan szemszögű - nézőpontja és egyebek, de ezekből semmi sem lett. Túlgondolkoztam a dolgot - vagy éppen a szerző gondolkozta alul, ez csak nézőpont kérdése. Mert a történet ugyanott folytatódik és ugyanúgy, ahogy az előző kötetben annak vége szakadt. Végül kénytelen voltam azt a következtetést levonni, hogy nincs a szerkezetében semmi csavar, a szerző egyszerűen megírta a két szerelmes történetét, majd az túl vaskosnak találtatott és a kiadó részéről kettébontásra ítéltetett. Persze mindez csak az én véleményem, de elég valószínűnek tűnik.

Értékelés: Ez most 10-ből 9-et ért nekem.
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadói sorozat: Insomnia
Kiadás éve: 2018.
Terjedelem: 410 oldal
Fordította: Bikics Milán
Borító ár: 3.599,- Ft
A mű eredeti címe: Bad Romeo
Sorozat: Starcrossed-sorozat
Előzmény:
1.) Hitvány Rómeó
Folytatás:
3.) Álnok szerelem
4.) Szívtiprók karácsonya
Kategória: romantikus, new adult, dráma, humor

Az első kötet olvasását követően nem maradt bennem túl sok nyitott kérdés Cassie és Ethan kapcsolatát illetően - mármint a múltbeli történéseket illetően. Bár igazából a jelenbelieket illetően sem, mert romantikus regényt vettem a kezembe és nem romantikus tragédiát, tehát már az első mondattól kezdve számítottam a boldog befejezésre. És igen, tudatosan nem a dráma szót használtam az előbb, mert dráma az viszont rengeteg van a történetben, a szereplők életében - a színpadon és a magánéletben egyaránt.

A szerző ugyanúgy kezeli a múltbeli és a jelenbeli történések között a párhuzamot, ahogy az első kötetben, csak most valamivel többet mutat a múltból, hiszen a jelenlegi helyzetet előállító és sorsfordító események ott és akkor történtek. Az a vágyam, hogy Ethan szemszögét is megismerjem, hogy az ő érzései is érthetőek legyenek - már amennyire annak tekinthetők -, végül a naplórészletek olvasásával teljesült. Ez az, amit a jelen történetszál hozzáad a múlthoz, hiszen a megtört Cassie olvasgatja a zavarodott Ethan naplóját, amit a kiegyensúlyozott Ethan adott a kezébe.

Az egész könyv központi történése Ethan viselkedése és reakciója, amely első pillantásra könnyen tűnhet egyszerű tanácstalanságnak, félelemnek az elköteleződéstől, eltúlzott hisztinek, illetve még sok minden másnak, de mindenképpen olyan viselkedésnek, amely előbb csak idegesítő, majd végül az ember lányában felmerül a gondolat, hogy ez a pasi nem éri meg a fáradtságot. Ethan furcsa és érthetetlen viselkedését nehéz megmagyarázni, főleg megérteni, mivel ő maga sem érti igazán, hogy mi történik vele. A viselkedése háttereként, okaként sok mindent fel lehet sorolni: a múltbeli okokat, a kapcsolatteremtés nehézségeit, a bizalmatlanságot és a mindezek egyenes következményét, az indokolatlan féltékenységet. Klisé és túlzott hiszti, legyinthetne a legtöbb olvasó, de éreztem, hogy a szerző ennél alaposabb és biztos voltam benne, hogy valamit mondani akar, közölni ezzel az egész káoszos viselkedéssel.

"Noha néhányan eltévedünk saját bizonytalanságaink útvesztőjében, meg lehet találni az utat."

Ha az apró mozaikok végül összeállnak és némi kutatómunka is társul a regényolvasás mellé, akkor bizony kiderül, hogy minden a helyén van: a fiú tünetei mind abba az irányba mutatnak, hogy a gondja bizony nem egyszerű probléma: összetett és mélyről fakad. Főleg igaz ez probléma kimenetére, a féltékenységre - az indokolatlan féltékenységre. Ugyan ez utóbbit ő maga is tudja és igyekszik józan ésszel kezelni a helyzeteket, adott esetben megfelelni az elvárásoknak, de a probléma gyökerei ennél mélyebbre nyúlnak, hozzáértő segítség nélkül pedig nem lehet változásra számítani. Olyan mintha nem lenne ura saját magának, az eszével tudja, hogy nem jót cselekszik, de nem tud másként tenni. Az emberi test kémiai reakciói nem mindig szolgálják megfelelően a gazdájukat. A lelki eredetű gondokkal kapcsolatban pedig az a legnehezebb, hogy a betegnek el kell fogadnia a problémát és akarnia kell a változást, anélkül marad minden a régiben. Bár ez még elég sok esetben ugyanúgy igaz.

Ez a regény leginkább erről szól: egy olyan kapcsolatról, amelyet egy lelki eredetű "betegség" tett tönkre, ahol a  férfi partner viselkedése hatással volt és megváltoztatta a női partner érzéseit is, ahol az egyik szereplő lassanként és tudtán kívül megmérgezte a másikat, megbetegítette a lelkét. Olyan ez, mint amikor rohadt gyümölcs kerül a kosárba.

"Szerethetsz valamit anélkül, hogy szenvedélyes lennél iránta, ahogy lehetsz szenvedélyes olyan dolgok iránt is, amiket nem szeretsz. De amikor keveredik a kettő, na az csodálatos."

De a keserűség, a drámázás és a lelki problémák mellett végig ott a remény is a történetben, hiszen a jelenkori Ethan már kiegyensúlyozott, magabiztos és elkötelezett, már nem futamodik meg a problémák elől, hanem tetteivel is bizonyítja, hogy megváltozott. A múltbeli események felpörögtek, sokkal hosszabb időtartamot ölel fel a regény, mint az első kötet esetében. Szerencsére a magánjellegű problémák mellett továbbra is jut idő a kulisszák mögé tekinteni és tanoncokkal együtt átélni a színészi játék fejlődését, a kihívások teljesítését, a szerep megformálása érdekében meghozott áldozatokat és azok nehézségeit. A tanáruk pedig egyáltalán nem kíméli a diákjait. Annyira nem, hogy bevallom, nem egyszer csavarodott egyet a szívem amikor kiderült, hogy mit kell tenniük a fiataloknak a színpadon. A lényeg átjött: a világot jelentő deszkákon nincs helye a magánéletnek és a személyes érzelmeknek és nem befolyásolhatják a játékot, a szerepet a saját vagy a partnerünk érzései, esetleg nemtetszései.

A múlttal párhuzamosan persze haladtak a jelenkorban is a próbák, eljött a főpróba és a premier ideje és persze mindez elég egyedi helyzeteket is teremtett. Nagyon élveztem a történetnek ezt a részét is.

Végül is levontam a követleztetést: bár első pillantásra egy szimpla és határozottan nyűglődős szerelmi történetnek tűnik Cassie és Ethan kapcsolata, az események és az érzelmek mögé tekintve mégis tud valami mást adni a sztori - valami mélyebb jelentéstartalmat, magyarázatot és reményt, hogy van megoldás. Nem szabad leírni a partnert, csak azért, mert nehéz kezelni a viselkedését, bár el sem kell viselni azt és a változáshoz az is szükséges, hogy ő akarja megérteni az okokat, nem utolsó sorban pedig változtatni is akarjon rajta.

Cassie és Ethan története többet adott nekem, mint egy egyszerű romantikus sztori. Szerettem olvasni, mert bepillantást adott a színészek életébe és megértettem, hogy ami könnyed és természetes játéknak tűnik, amögött komoly munka és a szerep kedvéért a saját személyiségünk időleges háttérbe szorítása áll. Kedveltem, mert alapvetően ez a történet egy komoly pszichológiai tanulmány, amelyet könnyed és olvasható formába öntött a szerző. Ez nem egy végletekig rózsaszín sztori, de azért lényegében mégis az: olyan keserédes, mint maga az élet, a szereplői pedig élnek. Igen, ennyi olvasott könyv után már nem köt le a faék egyszerű történet és mindig keresek valami mögöttes tartalmat - ez utóbbit most megatláltam.

Leisa Rayven már az első magyarul megjelent könyvével megfogott magának, a mostani olvasással pedig meg is tartott a rajongói között. Nem tökéletes, amit alkotott, kissé talán túlírt is, de pont olyan összetevőket vegyített össze a történetében, amely megérintett és továbbja is fenntartja a kíváncsiságom az írásai iránt. Már elő is rendeltem a következő magyarul megjelenő regényét. Úgy érzem jól választottam, amikor a Hitvány Rómeó fülszövege elcsábított, jól tettem, hogy hallgattam a megérzésemre - máskor is így fogok tenni.

Posted in: 9 pontos,Insomnia,könyvértékelés,Leisa Rayven,Libri Kiadó,Starcrossed-sorozat